♥Engem most megtalált
[Boldogság]
Kisfiú, benned meg bízok! *ölel*
Lehetséges...?
2008.09.21. 15:41
Eljöhet az a pillanat, amikor úgy érzi az ember, hogy
nincs szüksége már
-a blogjára, nincs szüksége már
-a barátaira,
-az osztálytársaira,
-a családjára,
-a zajra,
-a káoszra,
-a csendre,
-a rendre
csak 3 ember kell neki, és ő boldog lesz? 3 emberre van szüksége, mégha ez nem is kölcsönös?
Lehetséges?
Lehetséges?
7 komment
miáu
2008.09.21. 00:37
Ismételten nem kommentálnám az eseményeket....-__-"
Jó éjt.
miáu =^.^=
2 komment
Hmm...
2008.09.20. 19:48
Most, hogy visszatért a vérkeringés az ujjaimba, és képes vagyok őket behajlítani, valamint eltalálni a billentyűket, írok egy kis szöszenetet.
Rosszul érzem magam, igen. Sokminden miatt. Fázom. Belül... ott fázom, ahol nagyon nehezen érintenek meg az emberek. Ahol most egyedül hagytak. Dermesztő, csontba fúródó hidegség ez.És nem érti senki. Miért? Hiszen van egy csodálatos családom, van egy apám, egy anyám,egy nővérem... Iskolába járok, jól tanulok, viszonylag jó cuccaim vannak, van sok sok barátom, élnak a nagyszüleim, és semmi okom a szomorúságra. Ha ezt akarod, akkor lásd ezt. Majd rájössz hogy nem így van. De akkor csalódni fogsz nagyon. Miért? Mert nincs így. De nem akarlak elszomorítani.
Csak már annyira nem bírtam, el kellett hívnom valakit, akiben bízok, akit szeretek, és igazán fontos(!!!) nekem. Így elhívtam Tündit sétálni. Egy órát sétáltunk. A hidegben. Persze én mondtam végig. Nem bírtam. Sírni akartam. Zokogni. De képtelen voltam rá. Kiabálva, mondtam a magamét, ő meg csendben hallgatott, és mikor levegőt vettem, (hogy ne halálozzak el ott mellette) akkor mondott valami biztatót. Persze miközben beszéltem, azzal szórakoztam, hogy látom a lehelletem... ugyan már. Csepergett az eső. És? És a hajam begöndörödött. Nagyon. Érdekes. De ő, továbbra is ott baktatott mellettem, és hallgatott, és annyira jólesett. A csönddel, olyan melegséggel töltött el, amit soha nem hittem volna. Köszönöm!
Viszont, még ennek ellenére is sok dolog bánt. Hogy mindig én vagyok a hülye, hogy hazudnak nekem folyamatosan. Néha rosszul tud esni. De túlélem. Persze. Csak mert van véleményem!? Csak azért!!!? Már megint!!!?? Köszönöm, én ebből nem kérek megint. Összeveszhetsz velem. Nem zavar! Nem érdekel. Nem tudsz semmit rólam! Akkor milyen jogon minősítessz!? Pff. szánalmas...
Sok dolgot nem értek. Nem is érthetek. Sajnálom. Majd talán egyszer.... Talán.
2 komment
*morcos*
2008.09.20. 16:51
"A vita nemesít... Végső esetben pedig ott a láncfűrész..."
Hol az a láncfűrész???
Szólj hozzá!
2008.09.19. 17:48
Gondolatok mások tollából
Kreatív blogger
Jelölt:Táborkrónikás - Mert tetszik a blogja. És mert olyan, mint egy valódi tündér, aki nem tudja, hogy valóban az. Bench - Tudom, hogy már kapott egyszer, de én is akarok adni neki. Annyira örülök, hogy megismerhettem és nagyon kedvelem. És szeretném, ha boldog lenne. Sokat jelent nekem. Moose - azért mert szeretem ahogy, amit, amennyit írsz.
Jelöltjeim:Bench - Igaz már jelölték, mégis... Azért mert őszintén és szívből ír, és mert nem foglalkozik azzal hogy mások mit mondanak. xXxKataxXx - Mert imádom, és nem csak a tegnapi miatt;) Tommy - Mert sokan szeretik, -többek között én is!- és mert nála általában lehet vidulni:D Illetve kommentelni xD Dior - -remélem nembaj ha kitettelek Drága- Mert fantasztikus dolgokat ír, fantasztikus módon :D ^_^ Juliette - Mert hiányzik már...:( És mert ő igazán megért(ett).^^ És mert ő megtalálta a boldogságot! (L)
Szabályokat lásd itt
Bemutatkozás:
"Aki ismer annak nem kell bemutatkoznom, aki pedig még nem, annak pedig megadom a lehetőséget arra, hogy saját véleményt alkosson rólam. ^^"
by: Tündérke
"Nekem káosz kell, nem bírom a rendet, zaj kell, ami megöli a csendet... "
"...tébolyodott ez a világ, s benne én egy hülye bolond, ki azt hiszi, összerakhatja újra, mi törött darabokra hullott..."
"Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt. Egyetlen szót vésett bele: "elmúlik"."
Ha adnék egy ölelést, kérnéd a csókot, ha megkapnád, kérnéd a szívem, de ha megkapnád elfogyan minden, s eldobnál apró darabokra hullva, mert megszerezni a kihívás; őrizni nulla.
A fogaid épségét a legjobban úgy őrizheted meg, ha nem szólsz bele mások dolgába.
A legdrágább kő mindent karcol, de maga nem tűr karcolást. A legdrágább szív inkább vérzik, de nem sebez meg soha mást.
Váci Mihály: Valami nincs sehol
Süvítnek napjaink, a forró sortüzek,
- valamit mindennap elmulasztunk.
Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn,
- s valamit minden tettben elmulasztunk.
Áldozódunk a szerelemben egy életen át,
- s valamit minden csókban elmulasztunk.
Mert valami hiányzik minden ölelésből,
- minden csókból hiányzik valami.
Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta,
- minden szerelemből hiányzik valami.
Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is,
- a boldogságból hiányzik valami.
Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel,
- az életedből hiányzik valami.
Hiába vágysz az emberi teljességre,
- mert az emberből hiányzik valami.
Hiába reménykedsz a megváltó Egészben,
- mert az Egészből hiányzik valami.
A Mindenségből hiányzik egy csillag,
- a Mindenségből hiányzik valami.
A Világból hiányzik a mi világunk,
- a Világból hiányzik valami.
Az égboltról hiányzik egy sugár,
- felőlünk hiányzik valami.
A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld,
- talpunk alól hiányzik valami.
Pedig így szólt az ígéret a múltból:
- "Valahol! Valamikor! Valami!"
Hitették a bölcsek, hitték a hívők,
- mióta élünk, e hitetést hallani.
De már reánk tört a tudás: - Valami nincs sehol!
- s a mi dolgunk ezt bevallani,
s keresni azt, amit már nem szabad
senkinek elmulasztani.
Újra kell kezdeni mindent,
- minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
- minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet,
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani.
Újra kezdeni mindent e világon,
- megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol...
Kreatív blogger
Jelölt:
Jelöltjeim:
Szabályokat lásd itt
Bemutatkozás:
"Aki ismer annak nem kell bemutatkoznom, aki pedig még nem, annak pedig megadom a lehetőséget arra, hogy saját véleményt alkosson rólam. ^^"
by: Tündérke
"Nekem káosz kell, nem bírom a rendet, zaj kell, ami megöli a csendet... "
"...tébolyodott ez a világ, s benne én egy hülye bolond, ki azt hiszi, összerakhatja újra, mi törött darabokra hullott..."
"Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt. Egyetlen szót vésett bele: "elmúlik"."
Ha adnék egy ölelést, kérnéd a csókot, ha megkapnád, kérnéd a szívem, de ha megkapnád elfogyan minden, s eldobnál apró darabokra hullva, mert megszerezni a kihívás; őrizni nulla.
A fogaid épségét a legjobban úgy őrizheted meg, ha nem szólsz bele mások dolgába.
A legdrágább kő mindent karcol, de maga nem tűr karcolást. A legdrágább szív inkább vérzik, de nem sebez meg soha mást.
Váci Mihály: Valami nincs sehol
Süvítnek napjaink, a forró sortüzek,
- valamit mindennap elmulasztunk.
Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn,
- s valamit minden tettben elmulasztunk.
Áldozódunk a szerelemben egy életen át,
- s valamit minden csókban elmulasztunk.
Mert valami hiányzik minden ölelésből,
- minden csókból hiányzik valami.
Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta,
- minden szerelemből hiányzik valami.
Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is,
- a boldogságból hiányzik valami.
Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel,
- az életedből hiányzik valami.
Hiába vágysz az emberi teljességre,
- mert az emberből hiányzik valami.
Hiába reménykedsz a megváltó Egészben,
- mert az Egészből hiányzik valami.
A Mindenségből hiányzik egy csillag,
- a Mindenségből hiányzik valami.
A Világból hiányzik a mi világunk,
- a Világból hiányzik valami.
Az égboltról hiányzik egy sugár,
- felőlünk hiányzik valami.
A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld,
- talpunk alól hiányzik valami.
Pedig így szólt az ígéret a múltból:
- "Valahol! Valamikor! Valami!"
Hitették a bölcsek, hitték a hívők,
- mióta élünk, e hitetést hallani.
De már reánk tört a tudás: - Valami nincs sehol!
- s a mi dolgunk ezt bevallani,
s keresni azt, amit már nem szabad
senkinek elmulasztani.
Újra kell kezdeni mindent,
- minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
- minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet,
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani.
Újra kezdeni mindent e világon,
- megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol...
Címkék: ismertető
Szólj hozzá!
*vinnyog*
2008.09.19. 16:43
Megkaptam! Kézbe kaptam az 5 gyönyörűséges könyvemet!
-Angyal szállt el felettünk
-A titkos hódoló
-Kisiklott életek
-Most már elég!
-Barátság vagy szerelem
Linkekre kattolva, megnézheted őket:)
Kicsit meglepődtem, mikor megkaptam őket.:D Először ezt mondták, hogy ezek száz oldalasak... ahham... 428, 400, 200, 200 és 100 oldalasak... [néhol kerekítve]
Szóval van mit olvasnom^^"
*lelépett, nyáladzik tovább a frisskönyv illatú kockáira*
(2008-09-19 - 21:40:46): Már megint mindenki itthagyott. Jah, és - egy könyv.:) Barátság vagy szerelem. Kis 100oldalas vacak... rossz kötéssel... [persze hogy szétesett... bár az én kezemben szinte minden könyv szétesik XD] Egyedül vagyok