Gondolatok mások tollából
Kreatív blogger
Jelölt:Táborkrónikás - Mert tetszik a blogja. És mert olyan, mint egy valódi tündér, aki nem tudja, hogy valóban az. Bench - Tudom, hogy már kapott egyszer, de én is akarok adni neki. Annyira örülök, hogy megismerhettem és nagyon kedvelem. És szeretném, ha boldog lenne. Sokat jelent nekem. Moose - azért mert szeretem ahogy, amit, amennyit írsz.
Jelöltjeim:Bench - Igaz már jelölték, mégis... Azért mert őszintén és szívből ír, és mert nem foglalkozik azzal hogy mások mit mondanak. xXxKataxXx - Mert imádom, és nem csak a tegnapi miatt;) Tommy - Mert sokan szeretik, -többek között én is!- és mert nála általában lehet vidulni:D Illetve kommentelni xD Dior - -remélem nembaj ha kitettelek Drága- Mert fantasztikus dolgokat ír, fantasztikus módon :D ^_^ Juliette - Mert hiányzik már...:( És mert ő igazán megért(ett).^^ És mert ő megtalálta a boldogságot! (L)
Szabályokat lásd itt
Bemutatkozás:
"Aki ismer annak nem kell bemutatkoznom, aki pedig még nem, annak pedig megadom a lehetőséget arra, hogy saját véleményt alkosson rólam. ^^"
by: Tündérke
"Nekem káosz kell, nem bírom a rendet, zaj kell, ami megöli a csendet... "
"...tébolyodott ez a világ, s benne én egy hülye bolond, ki azt hiszi, összerakhatja újra, mi törött darabokra hullott..."
"Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt. Egyetlen szót vésett bele: "elmúlik"."
Ha adnék egy ölelést, kérnéd a csókot, ha megkapnád, kérnéd a szívem, de ha megkapnád elfogyan minden, s eldobnál apró darabokra hullva, mert megszerezni a kihívás; őrizni nulla.
A fogaid épségét a legjobban úgy őrizheted meg, ha nem szólsz bele mások dolgába.
A legdrágább kő mindent karcol, de maga nem tűr karcolást. A legdrágább szív inkább vérzik, de nem sebez meg soha mást.
Váci Mihály: Valami nincs sehol
Süvítnek napjaink, a forró sortüzek,
- valamit mindennap elmulasztunk.
Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn,
- s valamit minden tettben elmulasztunk.
Áldozódunk a szerelemben egy életen át,
- s valamit minden csókban elmulasztunk.
Mert valami hiányzik minden ölelésből,
- minden csókból hiányzik valami.
Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta,
- minden szerelemből hiányzik valami.
Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is,
- a boldogságból hiányzik valami.
Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel,
- az életedből hiányzik valami.
Hiába vágysz az emberi teljességre,
- mert az emberből hiányzik valami.
Hiába reménykedsz a megváltó Egészben,
- mert az Egészből hiányzik valami.
A Mindenségből hiányzik egy csillag,
- a Mindenségből hiányzik valami.
A Világból hiányzik a mi világunk,
- a Világból hiányzik valami.
Az égboltról hiányzik egy sugár,
- felőlünk hiányzik valami.
A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld,
- talpunk alól hiányzik valami.
Pedig így szólt az ígéret a múltból:
- "Valahol! Valamikor! Valami!"
Hitették a bölcsek, hitték a hívők,
- mióta élünk, e hitetést hallani.
De már reánk tört a tudás: - Valami nincs sehol!
- s a mi dolgunk ezt bevallani,
s keresni azt, amit már nem szabad
senkinek elmulasztani.
Újra kell kezdeni mindent,
- minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
- minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet,
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani.
Újra kezdeni mindent e világon,
- megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol...
Kreatív blogger
Jelölt:
Jelöltjeim:
Szabályokat lásd itt
Bemutatkozás:
"Aki ismer annak nem kell bemutatkoznom, aki pedig még nem, annak pedig megadom a lehetőséget arra, hogy saját véleményt alkosson rólam. ^^"
by: Tündérke
"Nekem káosz kell, nem bírom a rendet, zaj kell, ami megöli a csendet... "
"...tébolyodott ez a világ, s benne én egy hülye bolond, ki azt hiszi, összerakhatja újra, mi törött darabokra hullott..."
"Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt. Egyetlen szót vésett bele: "elmúlik"."
Ha adnék egy ölelést, kérnéd a csókot, ha megkapnád, kérnéd a szívem, de ha megkapnád elfogyan minden, s eldobnál apró darabokra hullva, mert megszerezni a kihívás; őrizni nulla.
A fogaid épségét a legjobban úgy őrizheted meg, ha nem szólsz bele mások dolgába.
A legdrágább kő mindent karcol, de maga nem tűr karcolást. A legdrágább szív inkább vérzik, de nem sebez meg soha mást.
Váci Mihály: Valami nincs sehol
Süvítnek napjaink, a forró sortüzek,
- valamit mindennap elmulasztunk.
Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn,
- s valamit minden tettben elmulasztunk.
Áldozódunk a szerelemben egy életen át,
- s valamit minden csókban elmulasztunk.
Mert valami hiányzik minden ölelésből,
- minden csókból hiányzik valami.
Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta,
- minden szerelemből hiányzik valami.
Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is,
- a boldogságból hiányzik valami.
Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel,
- az életedből hiányzik valami.
Hiába vágysz az emberi teljességre,
- mert az emberből hiányzik valami.
Hiába reménykedsz a megváltó Egészben,
- mert az Egészből hiányzik valami.
A Mindenségből hiányzik egy csillag,
- a Mindenségből hiányzik valami.
A Világból hiányzik a mi világunk,
- a Világból hiányzik valami.
Az égboltról hiányzik egy sugár,
- felőlünk hiányzik valami.
A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld,
- talpunk alól hiányzik valami.
Pedig így szólt az ígéret a múltból:
- "Valahol! Valamikor! Valami!"
Hitették a bölcsek, hitték a hívők,
- mióta élünk, e hitetést hallani.
De már reánk tört a tudás: - Valami nincs sehol!
- s a mi dolgunk ezt bevallani,
s keresni azt, amit már nem szabad
senkinek elmulasztani.
Újra kell kezdeni mindent,
- minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
- minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet,
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani.
Újra kezdeni mindent e világon,
- megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol...
