Szóval. Csütörtökön OKTV volt, amit sikeresen elrontottam. Nem figyeltem, vagy nem is tudom... Mindegy, majd helyzetjelentek, hogy hány pont.
Csütörtök reggel, második órára bementem, mondván hogy lesz nyelvtan doga, csak megírom... A 30 emberből, 8 nem volt ott, szóval nem írtunk. Dühös voltam igazából, mert úgyse fognak tanulni jövő hétre se, de azért ment a hiszti. Jólvan. Semmi értelme nem volt bemenni. Aztán hazajöttem, majd 2re vissza. Fél6ig maradtam csak, aztán jöttem haza. Visszavittük a cipőmet a boltba, mert szétjött a sarka, gyors csere. Itthon, kicsit összekaptam S-sel, de ez már megszokott.
Péteken, első óra tesi, második irodalom, doga... aztán fizika, német, biosz. Túléltem valahogy. Majd itthon pihenés, utánna készülés, anyáéknál szalagtűzőre. Az se volt vészes. Este végre Petivel lehettünk. Aztán ő nálam is aludt, bár már reggel 6kor ment haza. Hazakísértem, majd hazaérve visszafeküdtem aludni.
Ma igazából abból lett elegem, hogy olyan emberek, akik kb semmit nem tudnak rólam, csak felszínes dolgokról beszélünk néha, tök hülyeségekkel zaklatnak. Ha azt mondom fáradt vagyok, rögtön: "Megint sorozatot nézél egész este? XD" hátnem, csupán beteg vagyok. meg hasonlók. és amikor közlöm, hogy amúgy sokat alszom mostanában, akkor meg "ahhahha" mindegy, csak idegesítő egy idő után.. Ez egy elég gyenge példa volt, de ez van.
Az meg, hogy ki irányít kit és mennyire. Egy olyan dolog, ami velem jár. Elég befolyásolható vagyok és lehet irányítani. De csak olyan ember képes erre, aki tudom hogy nem él vissza vele. Illetve, abszolút szabadnak érzem magam, de azt hiszem, mindig kellenek korlátok. Mindig kell, hogy hallgassak másra, más nézőpontokat is tudjak és elfogadjak. Persze nem jó ez a zsarolás sem, de legalább egy okkal több, hogy miért ne. Mindenbe bele lehet kötni, és minden mellett lehet érvelni, csak akarni kell. Ebből én nem szeretnék több vitát, ez van, pont. De attól még, én nem feltétlen fogok ennek örülni. Igen, most jó, hogy eszemben sincs rágyújtani, de akkor nagyon rossz volt. Véleményt elfogadok, de kavicsokat dobálni nem kell. Köszönöm.
S. ma beújított egy elméletet, miszerint nem akar rajtam osztozkodni mással és neki rosszul esik, hogy pl msnre kiírom hogy szeretek valakit, mert ő azért hagyta ott a barátnőjét, merthogy engem megkedvelt, megszeretett. A helyzet, hogy elég messze van tőlem sajnos, és én egy hónapja hajtogatom, hogy én távkapcsolatba nem megyek bele. Ezt mindig is tudta. Szóval nem igazán érzem fair-nek ezt a lépését. Kíváncsi leszek, holnap mi lesz majd. Rosszul esik, mert a barátaimról nem vagyok hajlandó lemondani, többek közt most FBn azért se vagyok elérhető, mert ott elkerülhetetlen, hogy kikerüljön hasonló, ezért inkább onnan most eltűntem. Bár nem érzem jogosnak, dehát.. most kibírok pár napot, aztán majd lesz valami. Nem tudom hova tenni a dolgokat, elég furcsán esik. Különös ember.
Azt hiszem, én is az vagyok. Különös, felelőtlen, megmagyarázhatatlan, definiálhatatlan.
