Vannak napok, amikor jobban tennék az emberek, ha távol maradnának tőlem. Talán ez a mai nap is ilyen volt.
Néhányan azt mondják, furcsa hatással van rám a koffein. Vagy nagyon pörgök, vagy eszméletlen sebességgel váltok hangulatot.
Első órán fizika doga, totál elfelejtettem. Semmi jó, de pörögtem, és nevettem. Második óra töri, azon szintén kacagtam. Bioszon már kicsit kezdtem leengedni, Irodalmat túléltem, angolon teljes kétségbeesés. Nem megy az egész, egy hét és osztályzó, utánna érettségi. fejlövés. Itt már nagyon kész voltam, sírással küszködtem, fájt mindenem. Szakadt az eső. Aztán....
visszamentünk, tesi. 45 perc futás. ch. azt neked, drága Tibibá. Mivel elég magas vérnyomásom van amúgy is, ( + még koffein.. ) kifulladtam, rosszul lettem. De ez még nem elég. Érzelmileg sebezhető lettem. Akik utánnunk jönnek kicsik, talán 7-8dikosok, mindig beszólnak, kiabálnak, dübögnek. Ahham. Azt hiszik. Ki voltam készülve, elegem volt.
- Sokan vannak még bent? *flegma, hatalmaskodó hangsúllyal*
- /bevágja elötte az ajtót/ Igen! /tesz két lépést/
- Ch.. ki nem szarja le!? Anyád!
- /visszafordul lendületből fülön vágja/ Szerintem csitt.
kimentem az udvarra, kb fél perc se telt el, hallom a kislány kiabál, hogy engedjék a többiek, hagyják, akkor is utánnam jön.
- Szia! *flegma fejjel, mintha legalább 100 KG lenne az ő javára, és nem egy fejjel lenne kisebb*
- Szia
- /meg akar ütni, de lefogom a kezét/ Hogy merted ezt?
- Én a helyedben bölcsen hallgatnék, nem pofáznék be a nagyobbnak, nincs meg a jogod hozzá, hoyg beszólj. *dühösen, de fegyelmezetten*
- Ki nem szarja le!? *szinte szótagolva*
- Elég baj, hoyg csak ennyiből áll a szókincsed.
- /hátra fordul a többiek irányába, nevet egyet, majd visszanéz/ Kurva anyád!! /kirántja a kezét a kezemből, hátat fordít/
- /lendületből tarkón vágja/ Hupsz. /elindul haza/
Rövid történés vázlat
Nagyon dühös voltam, és senkitől nem fogadom el, hogy lekurvázza az anyámat. Szóval ennyi. Mindeközben Peti ott állt mellettünk, és nem tudta eldönteni, melyikünket fogja le. Én elszánt, megbántott és dühös vltam, a kiscsajnak meg esélye sem volt. Egyik pofon se volt nagy, barátnőmnek nagyobbat adok. Szóval nem is sírhat a szája, hogy bántotta a csúnya néni... >.> Ennyi a nagy történet. Ezután hazajöttünk, beültem a kádba, hidegzuhany, a fejem tetejétől a talpamig... Aztán 2 óra passzív pihenés, majd semmittevés. De eltelt.
Azt hiszem, holnap megkeresem Tibibát, hogy szóljak neki, mert ha a kis drágaság mégiscsak felfújja a dolgot, akkor állok elébe. De ne mástól tudja meg lehetőlegaz ofőm... ^-^ Azt hiszem, így tisztességes.
