Az utóbbi 6-7 évben, talán csak 2szer sírtam fájdalmamban. Ritkán esik meg velem, jól tűröm a fizikai fájdalmat. Ma, megvolt a harmadik. Az első, akkor volt, amikor pár éve tesiórán fejre estem kézállásból, és percekig nem láttam és fulladoztam. De lehet az is csak ijedtség volt. A másik, amikor fogamat tömték, elég méllyen, érzéstelenítő nélkül. Kemény volt. Ma, tesi órán ( igen, nagyon szeretem a tesiórákat.... -.- ) futottunk, megfájdult a torkom. - béna vagyok, tudom. - Ehhez hozzá jön az, hogy van egy aftám, már több mint egy hete, és úgy fáj, hogy enni alig bírok. Plusz, fáj a pocakom. Ez már elég volt ahhoz, hogy könnyekre fakadjak. Szörnyű érzés volt. Mintha az egész testem fájt volna. Nem egy helyre koncentrálódott, hanem tényleg mindenhol fájt! Nem bírtam elviselni.
Egyre gyengébb lennék?
