Nesze nekem. Amint megpróbálok nem az érzéseimre alapozni, és inkább gondolkozni csak azután beszélni, rögtön elöntenek az egymásnak ellentmondó, egymással össze nem férő érzések. Most különösen kiéleződött 4 ember ( és az idő ) miatt. [essünk neki! megpróbálom rendbeszedni, hátha én is jobban átlátom majd...]
¤ boldog vagyok
¤ izgatott
¤ tanácstalan
¤ tudatos
¤ mérges vagyok és szomorú [még nem tudom a kettő közül melyik az erősebb]
¤ hiányom van
¤ félek -nagyon is-
¤ féltek
¤ mosolygós
¤ dührohamra készen
¤ egyhangú/közönyös
¤ felhőtlenül jókedvű
Nah igen... amiket ki tudok fejezni. De az, ami itt bent a gyomromban, a mellkasomban, és az egész testemben nem hagyja hogy egyek, hogy beszéljek, hogy gondolkozzak, nem is tudom melyik(ek) a sok közül.
De majd rájövök...
