Nem tudom mi van. És ez felettébb mód zavar. Most úgy érzem, hogy betegnek kéne lennem. Csak feküdni az ágyban, és tipródni, és agyalni, sírni, és gondolkozni. Semmi mást. Csak nézni a plafont, és gondolkozni. Hogy hagyjon békén mindenki. Hogy ne zavarjanak, csak gondolkozni egy kicsit. Annyi kérdés, és sehol egy válsz!? Ilyen azért nincs. Nehéz hónap lesz ez, már érzem. Ha ezt túléljük, mindent túlélünk. Azt a sok választ, aki megadhatná, nincs itt. Sajnos messze van, és nem akarja. Hogy van az hogy mindenkinek rossz? Miért van, hogy ennyire akarok segíteni? Fene tudja. De elmondhatná nekem... Kezd elegem lenni, hogy nem tudom. És ez felbasz! Azért ilyen nincs! Valaki vagy válaszolgasson nekem, vagy mondja meg hogy lehet elkapni az influenzát.... Áhh.
egy óra múlva matekverseny. Kész. Még a netre se tudok figyelni, hogy várják el tőlem hogy gondolkozzak??? Mind1 is. 5 pontot összekaparok. De hogy őszinte legyek, az se nagyon érdekel.Most nem!
első 4 órán bent voltam. Feleltem németből. 5ös Jobban mondva 5alá. De kit érdekel? 5ös, ez a lényeg.
Imi szerzett nállam egy jó pontot. Szavakat kellett kérdezni (a felelésnél) és fel kellett írnom a táblára. Persze németül. És kérdezett egy egyszerűt, amit épp az elött mondtam, hogy kimentem volna. Köci!
Töriből épp római lakóházakat vesszük. Áhh. Mondtam hogy utálom? Ha nem akkor most mondom!
Földrajzból Japán. Tök jó meg minden. Azt is megtudtam, hogy annyira komolyan veszik a szigort, és a tanítást, hogy ott a legtöbb a diáköngyilkosság.Bizony. Annyira meg kell felelniük a tanároknak és a szüleiknek, annyira magas az elvárás, hogy inkább
véget vet neki.Érdekes.
Utcsó óra Kémia. Doga. Hurrá! 2es! Na jó, talán 3as alá. Egy oldalból 2 mondatot írtam le. A net átka. itthon voltam már 2 körül, és éjfélkor még csak ki se pakoltam a táskámból. De hát nem nagyon zavart. xD
tegnapi hajanlom érdekes volt. Az arcomról a duzzanat már lement, ami Violának volt köszönhető. A másik oldalon Bencétől kaptam egy pofont. Az már nem fájt nagyon. És nem is lilult be A bal oldalon, a Vilcsié fájt. Kicsit meg van püffedve, de legalább az se nagyon lila. ennek ellenéze, a sírógörcsög sorozatát mutattam be. Lejövök a netről, átjövök a szobámba. (anya gépén voltam fent) Becsukom az ajtót, és ennyi. A mozdulatba belerogytam. Leültem a földre. Sírtam. Fél méterre tesóm alszik. Nem zavar. Úgylátszik, ez ezzel jár. Sírni szabad ugye? Ha igen ha nem, muszáj. Kicsit csillapodott, felállok. Bepakolok a táskába. Nem is nézem van e házi. NEm érdekel!! Becsatolom a táskám, és ugyan azt eljátszom. A földön ülök és sírok. Ennyire gyenge vagyok? Ezt még 3szor ismételtem. Végre eljutok az ágyamig. Kész. Olvasni kéne, nincs erőm. MEgírom gyorsan a naplóm, és a párnámba temetkezek. Olyan 3-4 körül még mindig csak hánykolódtam.Jött a gondolat: 'Másokak sokkal nagyobb bajuk van, mégse ilyen gyengék mint te! Szedd már össze magad!' Kész. fél órát folytak a akönnyeim. És végre olyan 4 fél5 körülelaludtam. 7kor kelek. 2 kiló smink. 1 kiló hogy emberibben nézzek ki, + 1 hogy ne látszódjon (a smink /érdekes mi? Női logika XD/ ). És innen már kb tudjátok. So... Érdekes volt ez a két nap az biztos...
Na majd még jövök. A matekon szurkoljon mindenki! És vigyázzatok magatokra! Csak semmi butaság!
Cupi!