Egy padon ültünk. A karjaidban tartottál. A hold fénye megvilágította az arcodat.
- Mondd.. tudnál szeretni életed végéig?
- Ezt nem tudom. De azt igen, hogy szeretnélek életem végéig szeretni.
- Én is. Szeretnék neked mindent megadni!
- Akkor minden rendben. Egymáséi leszünk, ha ezt rendelte nekünk a sors. - s a holdfényben láttam, ahogy rámmosolyogsz.
moonlight
2011.07.28. 04:03
Címkék: fikció
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tundere.blog.hu/api/trackback/id/tr516218063
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Chupacabra 2011.07.28. 10:45:11
*-*