Azt hiszem ezt hívják leejtő-effektusnak. Egy hiba...... és aztán sorra a többi. És az emberek nem mindig olyan megbocsátóak, ahogy azt reméljük... 

Azzal, hogy meg akarlak kímélni a problémáimtól, azzal teszem a legrosszabbat. Kezdek rájönni, kezdem már látni. De továbbra is önző vagyok, és megtartom magamnak. S ezzel tovább rontom a helyzetem. 

Nem lehet minden tökéletes.

De én az akarok lenni, és mégsem. nincs tökéletes ember. És ebbe fogok beleőrülni.

"Bocsánatot sose késő kérni." - elhiszem neked kisfiú! Legyen igazad.

Most kiderül, tényleg nincs-e olyan, hogy túl késő.  

A félelem megbénít, a szeretet cselekvésre sarkall. s a kettő veszekszik egymással.

aggódom.