Odalépett az ablakhoz. A szájából a cigaretta ferdén lógott ki. A kék függönyök közti résen elgondolkozva nézett kifelé. Az ablakon hatalmas kövér esőcsepp gyöngyöztek. A város fáradtan nyúlt el a lábai alatt. Meggyújtotta a cigarettát, mélyet szívott belőle. A fiú odalépett mögé. 
- már megint rágyújtottál.
- szükségem van rá. - feleli a lány, pedig tudja hogy hazudik. Csak akarja, hogy szüksége legyen velemire. Csak azt akarja, hoyg a fiú törődjön vele.
- lelépek. - s már be is csukta maga mögött az ajtót a fiú. A lány néz utánna nagy szemekkel.... nem, ő nem ezt akarta. Nem így... nem most...