- sajnálom.
- mit?
- hogy butaságot csináltam.
- rágyújtottál?
- igen.
- miért?
- mindegy.
- nem, nagyon nem az.
- nekem már minden mindegy.
- szégyeld magad, hogy ilyet mondassz! mindig te voltál az, aki életet lehelt mindenkibe, aki mindig azt hangoztatta, hogy semmi nem mindegy! akiben mindenki bízhatott, mert nem adta fel. és most nézz magadra.
- sajnálom.
- sajnálhatod is. ezért nem fogok megbocsátani.
- kérlek, ne tedd ezt. sajnálom! már mondtam.
- ez édes kevés. mondd hogy nem teszed többé.
- kételen vagyok rá.
- akkor viszont... szia.
- ne, kérlek! jó leszek! ne haragudj.
- de haragszom és megérdemled.
- tudom. jóvá tehetem?
- sok idővel, és fájdalommal jár.. mindkettőnknek.
- tudom. sajnálom.
- ezt már mondtad. hagyd abba. 
- rendben.
- szedd össze magad, és tessék viselkedni.
- rendben.
- még egy ilyen, és nem teszed zsebre amit kapni fogsz.
- ne bánts kérlek. így is fáj.
- megérdemled. egy szót se akarok hallani. csendben tűrsz. legközelebb gondolkozz előre. világos?
- világos.