mert ami mostanában van, az lehet, hogy nagyon hasonlít a régi írásaidhoz, és nem akarod ismételni magad. vagy..?

Újra kéne olvasnom. De nem ugyan az. Hisz most.... most boldog vagyok. Tényleg boldog..... A boldog embereknek nem való a blog? o_O""

én megfordítanám a szórendet, és úgy fogalmaznék, a boldog embereknek nem a blog való. boldogság akkor van, amikor elértünk valamit, amiről/vagy aminek a hiányának hatása alatt egész odáig írtunk és írtunk. amikor ott vagyunk, azt minek leírni. arra egy mondat is elég. helyette inkább kiélvezzük, és nem intraperszonális kommunikációban beszélgetünk a fejünkkel. annyit. legalábbis, amikor én két hétig boldog voltam, a gép felé se néztem. meg valahogy kevesebbet is gondolkodtam olyan dolgokon, ami kiírásra érdemes. csak a deszeretem istenemdeszeretem megdemindendejó váltakozott, az meg leírva egy idő után másnak unalmas, megélve persze nem. viszont előbb-utóbb találunk valami elérendőt, amitől mégjobb is lehetne, és akkor arról majd megint elkezdünk írni, és minden visszatér. vagy majdnem minden. ;)

nekem is írói válságom van. tudom mit akarok írni, csak nem jól fogalmazódik meg... egy idő után sztem vége lesz. néha csak gondolkodni, elképzelni is elég. ;)

detto