Őszintén megvalva, ritkán forgatom a szótárt. De most valahogy, a kezem ügyébe került, és fellapoztam. Ezeket találtam.

Confidence.
Love.
Disappointment.
Dream.
Dreamer.
És végül: nightingale.

Ezek a szavak, jelentettek egykor nekem valamit. És van, ami még most is sokat jelent. 

Lehet, hogy nem vagyok erős. Lehet, hogy nem vagyok szép se okos. Lehet, hogy esténként fél3ig sírok, és olyan kérdéseket teszek fel magamnak, a társaimnak, a világnak, amiket nem szabadna. Olyan kérdéseket, amikre nincs válasz. Mert romlott egy világban élünk, ezt vagy elfogadod, vagy beleőrülsz. De ettől, mindezektől függetlenül, azt hiszem, még lehetnék jó ember. Még elérhetném az álmaimat, és nem kellene feladnom semmit. Attól még lehetnének velem őszinték az emberek. Még lehetne szeretni. És igenis, kikérem magamnak, engem lehet szeretni, és igenis tudok szeretni! (:

És még egy szó: Sencerity.