Ha van pillanat, amit utálok, az ez. Vagyis... ez a kb 5 nap. A hisztérikusság új értelmet nyer. Sok olyat mondok és teszek, amit máskor nem tennék. ehhez persze kell egy partner, aki pedig a fejébe vette, már akkor amikor megismert, hogy akkor se fogja elismerni az igazam, és akkor is bosszút áll, ha épp nem úgy szólok hozzá. Ez a kettő azt eredményezi, hogy itt vagyok hagyva, hogy nekem rohadtul fáj, és nem tudok mit csinálni. És ilyenkor, még egy puding elkészítése közben is, 5-6 komolyabb szóváltás eshet. Egy fél órás beszélgetésben is akár, 6-7 veszekedéskezdemény lehet.
Nem jó. Nekem legalábbis nem.
