volt Egy barna Tündér

Barátkozz.

De ne olvass könyvet, mert álomvilágba repíthet. Ha mégis olvasol, ne nézd meg a könyvből készült filmet, mert csalódást fog okozni. Ha megnézted ne lepődj meg ha csalódtál.

Ha barátkozol, tedd teljes szívvel. Légy egy nyitott könyv a másik elött. De sose mutass filmet az életedből, mert csalódást okozhatsz. Ha csalódtak benned, vesztettél egy nézőt. Ha mégsem, és jobban tetszett a film mint a könyv, akkor meg kell rendezned a folytatást, és olyannak kell lennie, amilyet a néző akar. Ha nem olyan, elveszted.

Ritka az olyan ember, aki a barátod akar lenni, el akarja olvasni a könyvet, mégsem siet vele, mindig csak kicsit, ezek után meg akarja nézni a filmet, és bármit is lát, nem csalódik, mert Téged akar látni, és a filmben ha Te szerepelsz, akkor tetszik neki. Nem akar folytatást, mert rabja lett a filmednek, és újra és újra megnézné, viszont ha egy új filmet adsz a kezébe, mondván hogy ez a folytatás, és ebben is én vagyok, ő heves szívdobogás közben nézi meg, és tetszik neki, akármi is legyen a folytatás, mert Te szerepelsz benne, és ő Téged akar látni! 

Viszont ha mégse  Te vagy a filmen, csak egy színész, aki megpróbál téged utánozni, akkor ő azt észreveszi, mert sokszor látta már az előzőt, és felismer Téged. És akkor nem tetszik neki az amit lát, feláll, és azt mondja, az előző jobb volt, de attól még várja a fejleményeket, visszaül és megnézi újra és újra a filmet, mert lehet hogy csak egy rosszul sikerült időszak, és ő ennek ellenére rajong a filmért.

De ha ezt a nézőt kiküldöd a teremből, nem tudja tovább nézni a filmet, és csak egy kicsiny résen át les be, de már nem lát semmit, mert _{elöntötték a könnyek}. 

Szervusztok! Tabita vagyok Tündérke barátnője. :D

Csak azért írok most ide, hogy tudassam a világgal: Megrendeltem a kibaszott DVD-t!

the GazettE - Repeated Countless Error [limited]

 Igen, úton van felém ez a szépség! :D (2 koncert DVD, +1 extra DVD, amin még nem tudom mi van, + booklet, + 6 poszter (ha minden igaz)

*önelégült* 

Játszd azt, hogy minden rendben, hitesd el a többiekkel hogy semmi gond, és közben halj bele a bánatba, és kösd föl magad az elkeseredésben. Vagy egyszerűen beszélj a gondról, ha arra van idő, mondd el ha bánt valami, ha arra értékes a személy, és légy boldog, amikor meg kell feledkezned a bajokról.

Vagy csak szeress tiszta szívből, feltétel nélkül, és ugyan azt éred el. 

Sírj, zokogj mint még soha senki, add ki magadból mi fáj, mi taszít.

Légy önmagad és boldog lehetsz, vagy szokd meg, hogy bántani fognak, azért mert más akarsz lenni, és azért mert a másságod már a részeddé vált, és a játszott szerep már beléd forrt.  

Sokan mondanak sokfélét. Van akinek más a véleménye. Hmm. Nem tudom. Azt hiszem, én most magamra hallgatok. Időt adok neki, és magamnak is. Talán én csináltam rosszul. Talán mind a ketten. A lényeg nem ez. Hanem hogy megoldjuk, vagy sem. Az számít valaminek, ha képesek vagyunk megoldani. Nekem sose fájt, hogy beszéltem veled, ha beszélgettünk, az viszont ha nem voltál itt, annál jobban.

Igazából, mondanék most valami okosat, de képtelen vagyok. Nem tudom mit lehet ilyenkor mondani. Azt hogy ne haraudj? Nem hiszem hogy haragszol. Hogy sajnálom? Mit kellene sajnálnom? Azt hogy megváltozom? Nem ígérhetem. Azt hogy nem lesz több ilyen? Elhinnéd? Nem. Képtelenség bármit is mondani. Pedig annyi érzés kering bennem, annyi mindent mondanék neked, de nem vagy kíváncsi rám. Megértelek. Mégis rosszul esik.

Belefáradtam annak lenni, aki nem vagyok. Bele fáradtam félni, és szeretni. Belefáradtam, mégis kívánom hogy még jobban fájjon! Akarom hogy még jobban elfáradjak! Mert nekem jóóó! Nem akarok más lenni. Egy lány akarok lenni, aki nem játsza meg magát. Aki nem vesz fel mindig egy álarcot. Szükségem van rád Kicsim! Fontos vagy nekem. Talán nem tudsz engem szeretni. Talán el akarsz dobni. Sajnálom. Nem hittem hogy ilyen lesz egyszer. És még most se akarom elhinni. Fáj, feszít, összeroppant. Nem vagyok erős. Egyáltalán nem. Nem vagyok idős, nem vagyok szép, se kedves. Önmagam vagyok, és azt szeretném ha így fogdna el mindenki. Változom. Tanulok. De beleuntam mindig jobb lenni mint ami vagyok. Be akarom fejezni. Nekem ez nem megy!

Én erre képtelen vagyok. Nekem ez nem megy.
Tegnap, azt mondtam, remek napom volt, és az is lesz egy darabig. Hehh. Ez 2 órán belül megdőlt. Az éjszaka katasztrófába fulladt, vagyis én fulldokoltam a könnyeimben. Igen. Én nem így akartam. Nagyon nem! Sajnálom, bánom. Őszintén. És igen. Bőgős, röhögős, parázós este lett, a lehető legrosszabb értelemben. Bőgtem nem is keveset, röhögtem, ami inkább csalódott, elkeseredett fintornak nevezhető, és paráztam, úgy ahogy most is. Még meg se jöttél, máris itt akarsz hagyni!!! Nem értem. Nem akarom. :Z
Viszont a mai napom, pirulós, nagyot nevetős, mászkálós, eltévedős, vásárlós, fullasztó nap volt. Úgy kezdtük hogy elsétáltunk egymás mellett. Úgy folytattuk hogy nem találtunk egy utcát, (és körbejártuk az egész környéket) folytatásként nem lehetett venni amit akartam. Pöff. Ezek után, vonat késés, és jókedv. De megtaláltuk a Tüzér utcát!!! Nah nem baj. Én jól éreztem magam. Nagyon! ^^ (L) Köszönöm! Remélem lesz még ilyen ;]

Ezek után, mentünk teszkóba, ahol semmit nem vettünk nekem, csak füzetet. hehe.  Hazahoztak kocsival, és most értünk haza.

Elfogott a szmorúság, a rettegés. Nem tudok mit kezdeni magammal, félek, reménykedek. Szünet van! Nyár van! Egyszerűen elegem van a tanulásból, és abból hogy ezért kaptam a fejemre. Meguntam jó lenni, meguntam az lenni aki most vagyok. Meguntam változni, meguntam tanulni. Eddig elfogadtak így, hát ennyi. Továbbra is, maradok ez a nyitott könyv, aki beszél magáról. Tudom azt hiszed csak mondom. Csak azért mert ezt várod el tőlem. De nem. Felfogtam mit mondtál. Megértettem. Rosszul esett, nem kicsit. Féltem, nem is kicsit. Paráztam, nem is kicsit. Sírtam elég sokat. Én nem akarok olyan erős lenni mint te vagy. Akkor olyan embernek is kellene lennem. Elfogadlak, mert szeretlek. De az, hogy olyan legyek mint te, távol áll tőlem, az hogy azokat a hibákoat elkövessem amit te, arra vigyázok hogy ne! Nem szabad, és nem is tehetem meg. Nekem ottvannak a csajok, és itt vagy te. És nem baj. És nem rossz. Nem kell felelőséget vállalnod értem. Nem vagyok kislány már. Nem kell fogni a kezem, ha nem akarom. Nem kell megmutatnod, milyen rossz a világ. Tudom én, látom rajtad. De ha azt kérem ölelj át, ne taszíts el magadtól, ne mondd azt hogy "te ehhez túl nagy vagy"! Ne azért taszíts el, mert nekem rossz lehet. Nem követem el a te hibáidat. Kész. Én letettem róla. Nekem már nem fordul meg a fejemben semmi fájó dolog. Már nem akarom, mert nem lesz jobb tőle. Csak akkor ha az élet a baj. Akkor megoldás. De nekem nem az. Letettem róla.
Sajnálom ha nem hiszel nekem. Sajnálom ha eldobsz magadtól. Megértelek, tudom hogy miért teszed, ha teszed... mégis arra kérlek, ne!

*Boldog, boldog, boldog, boldog!!!!* Nagyon boldog vagyok! Midnenki körülöttem van, akit igazán szeretek, és ezt ma különös képp éreztem!!! Egyszerűen MINDEN szó szerint minden összejött!!! Várom az estét, ami bőgős, röhögős, parázós lesz! Várom a holnapot, ami egy pirulós, nagyot nevetős, mászkálós, (remélem nem eltévedős) vásárlós, fullasztó nap lesz! Várom a többi napot, amit a barátokkal tölthetek! Olyanokkal akit még nem láttam, de fogok, ha minden jól megy! Várom a szekrényemet, hogy végre midnent megtalálhassak a cuccaim körzül. És várom hogy végre legyen parafatáblám, hogy kirakhassam Aoit, Kait, Uruhát, Reitát, és Rukit, vagyis az egész GatezzE együttest! Merthogy édes drága egyetlen Tabitámtól megkaptam mind az 5 istenség képét^^ Kinyomtatva. Bár Uruhát el kell égetnem, ha elmászik, de ez másik történet. És ma tényleg mindenki itt van akit nagyon nagyon szeretek! (nah jó. pár kivétel, élből Sztíí...) De a rég nemlátott/nemhallott barát itt van! Jajj! Két hét után, elösszőr igazán nagyon boldog vagyok! És a városban, Ruki idegbeteg-állat-zombi képét mutogattam! És volt aki meglátva rámnézett kérdőn, és elmosolyodott! És én ezen akkorát néztem, hogy majdnem elestem XD És kaptam filmert Tabitámtól! És nagyon jóóóóóó!! Most nagyon! Örülök mindenkinek, és hejdenagyonszeretemabarátaimat,ésazegészvilágot érzésem van!!!! És ez nagyon jóó! Nah még mielött elkezdenék Devilnekmindenkinek, szerelmet vallani, gyorsan leállítom magam.

Ma (L)
Holnap(L)

Mosolyogj!!!

Nah jó. Sokfélét hallottam már, hogy ki hogy szokott le a cigiről, de ilyet még nem!
Van, aki akaraterővel küzdi le a szenvedélyt.
Van, aki erre kifejlesztett tapasszal, kapszulásval, gyógyszerrel.
Van, aki pszichológushoz megy, vagy orvoshoz.
Van, aki nem is akar leszokni.
De az, hogy egy 4 éve dohányzó ember, azért ne cigizzen, mert