Mindig másoknak akartam megfelelni. A mások álmát akartam tovább vinni! Midnig másoknak akartam tökéletes lenni. Másoknak tetszeni. Elrejteni a könnyeim, hogy nelássák: fáj! Hazudtam, hogy ne tudjál: félek! Titkoltam, hogy ne tudják: nem jó! Elöttük, és magam elött is. Tudtam pedig. Éreztem. De hazudni kell, hogy a szív ne tudjon fájni. Én pedig lelkesen hazudtam, és játszottam hogy midnen rendben van. Mert mit mondhatnék mást? Ha ezt várják el tőlem?
MOst joggal kérdezed: Miért nem magadnak akartál megfelelni? A válasz egyszerű. egyszerű, őszinte, egyenes. Mert magamnak nem tudok. Mert ember vagyok! És az emberek hibáznak. Én magamnak viszont sose engedném meg hogy hibázzak. Mert elvárom hogy ne hibázzak! Mert nekem nem szabad. És gyakran megémülök a tudattól, hogy hibázhatok. És Ti! Ti mindannyian, akik engem elfogadtok, megszoktok, elviseltek, kedveltek! Ti ezt mind elnézitek nekem! Azt, amit én sose tudnék magamnak. Mert másnak a hibáit könnyű elfogadni. A sajátodat kihívás. És én számtalanszor megbuktam már. Mindig jobb, és jobb aartam lenni. A legjobb! De soha sem lehettem. Mert mindig csak tanultam. Mert sokat kellett még tanulnom. És feladtam. Újra és újra kudarcot valllottam. Mint lány, mint tanítvány, mint barát, mint ember. Elöttettek? Igen. Elöttettek is. De elsődlegesen magam elött. Mert itt én vagyok az első a szememben! Kevés dologról mondható el. De ebben az egyben, én vagyok az első! Magam elött csalódok először. És et képtelen vagyok elfogadni. És jobb és jobb akarok lenni. És mindig belebukok.
És most itt ülök, zokogok, és ordítva mondom hogy: már nem akarom! Nem akarok nektek megfelelni! Nem akarok oylan lenni mint Ti! Nem akarok egy lenni a sok közül! Mert ahogy nekem mindd külön helyet kaptatok a szívemben, hogy egyaránt fontosak vagytok nekem, és majd egyszer, valakinek én is fontos leszek. Egyszer majd valmikor. És ordítok! Mret egyszer azt mondta nekem valaki, nyugodtan ordíts... abból nem lehet baj! És igaza van! És ha valakire tényleg felnéznék, az ő lenne! Csodállatos nő! Egy Angyal. És igaza volt. Nincsen baj abból, ha kiabálsz! Nincsen baj abból ha sírsz! Utána jobb lesz. Utána biztosan lesz valahogy!
2008.10.28. 16:21
10 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://tundere.blog.hu/api/trackback/id/tr186218935
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
About a girl 2008.10.28. 18:24:28
A sírás néha kifejezetten kell és jót tesz! Csak nyugodtan... *virtuális ölelés*
ÜŋDéякε 2008.10.28. 18:25:30
Köszönöm. Jelenleg csak egy jó magas lázat küldött maga után 2 órával később... :/
Dior 2008.10.28. 23:49:03
Pedig csak magadnak kell megfelelni. Egész nap ez a post járt a fejemben, de arra jutottam, hogy magadnak és a számodra legfontosabb embernek akarj megfelelni. Tudod, ha bele tudsz nézni a tükörbe, és át tudod ölelni azt a lányt, aki visszanéz rád, akkor semmi baj nincs. Nem szabad gyűlölnöd magad, ne mérgezd meg a saját Lelked. Soha, de soha ne hazudj magadnak - másoknak már inkább megengedhető, de magadnak soha, mert utána, évek múltán ez az egész vissza fog jönni, és azt fogod érezni, hogy az egész életed egy jól megkreált hazugság volt. Néha bele kell nézni abba a Tükörbe, és addig mondani azt, ami nyomja a lelked, amíg ténylegesen - fizikálisan és érzelmileg - nem érzed magad jobban. A sírás mindig segít, soha, de soha nem szégyen. Tessék néha elbeszélgetni őszintén magaddal. Lehet hazugságokkal ámítani a lelked, de az úgyis tudja, Te tudod, mi az igaz ebből, és mi nem. Szeresd magad, Te Lány, nem szabad mindig görcsösen megfelelni mindenkinek! *ölel* Fel a fejjel :)
ÜŋDéякε 2008.10.29. 01:50:13
Csak ezek nehezen mennek. Könnyebb hátat fordítani a tükörben lévő tökéletlen lánynak, mint elmondani minden rosszat, újra feltépni a még érzékeny sebet.
De most megpróbálom. Annak a Lánynak is elmondani, őszintén a gondolataimat, és mindenki másnak is.
Köszönöm!
Carlos 2008.10.29. 07:48:42
Talán nem megfelelni kellene, hanem elfogadni...
ÜŋDéякε 2008.10.29. 08:52:48
Elfogadni? Mégis mit? Magamat? ember vagyok én is. ameddig hibázok nem tudom elfogadni magam. Viszont őszinte, tudok lenni magamhoz. Be kell vallanom a hibáimat, ha jutni akarok valamire. Csak ez nehéz.
Dior 2008.10.29. 11:36:58
Menni fog. Egyszer kell erőt venned magadon, és utána minden könnyebb lesz. Tudod, hogy ez a Te érdeked és, és hogy ebben senki sem segíthet... De én bízok benned :) :*
ÜŋDéякε 2008.10.29. 17:55:23
Köszönöm.:) Ezen vagyok erőteljesen ^-^
*ölel*
Senkiházi Dóra 2008.10.30. 16:51:08
Pff!Ez olyan gáz,hogy csak na!!!
ÜŋDéякε 2008.10.30. 17:40:43
Igen. Azt hiszem aki ezt nem érti, az tényleg gáz. Semmi baj kislány. Majd egyszer felnőssz hozzá:) De addig kérlek maradj távol a blogomtól. Nincs szükségem rád.