Valami feszít idebennt, valami nagyon fáj, vaalmi nagyon rossz. De nem adom ki, nem mutatom. Nem tudod te sem, és nem akarom hogy megtudd. Fáj nagyon fáj, hogy nem mondhatom el neked sem, hogy egyedül találtam magam a bajommal, pedig ez így természetes, pedig ez így helyénvaló. Mégis fáj, mégis egyre jobban feszít idebennt, de nem gyengülök, hanem erősödöm! Erősebb lettem, mert nem adom ki, s ez fog megölni, mert belülről fojt meg.
2008.04.29. 20:29
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tundere.blog.hu/api/trackback/id/tr896219504
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.