Tudom, hogy ma már voltam, de találtam egy csomó jó idézetet. Kiakadok? Hmm. Nem akarok. Erősnek kell lennem. Csak mutatom nektek, egy párat, hogy örüljetek
Ugye! Mert aminek én örülök örülj te is! XD
Csalódni abban, kit szeretünk,
Szívünk meghasad hiába nevetünk,
Dacolni némán, hogy nem fáj ha nincs tovább,
Miközbe zokogva ébredünk,
Minden éjszakán!
"Higgy mindent csak azt ne,hogy feledlek,
feledj mindent csak azt ne,hogy szertlek!"
Egy jó szó nem kerül semmibe, de képes megvigasztalni egy bánatos szívet.
"Ki azt mondja, hogy bizhatsz bennem, ne tedd azt, ki azt mondja hogy a barátod vagyok, abban bízhatsz!"
Attól, hogy nem beszélsz rólam, még nem vagyok halott! Élek és félek, egyedül vagyok, látom, hogy kék az ég és érzem a szelet, de már semmi sem jó, mint régen veled! Attól, hogy sírok nem vagyok gyenge! Élvezed, hogy kínzol, és ebbe halok bele! Szorít az idő, bár tudom, hogy elkéstem, egy hónap van még és meghal bennem minden! Meghal bennem minden és bárcsak én is meghalnék, felvágott erekkel az ágyon feküdnék, te benyitnál csendesen és észrevennél engem. Így megtudnád talán, hogy mi voltál nekem!
„miért van, az hogy közel érzel valakit magadhoz és mégis eltávolítod. miért van az hogy nem kell ha van, de megdöglesz nélküle és ott él benned mindig a vágy nagyon mélyen érte,de tudod hogy nem helyes és más a fontos másra kell koncentrálnod és ez az érzés ritkán tör elő,de akkor feltépi a sebeket,és nem tudod miért van ilyen hatással rád vagy hogy milyen következménye lesz, nem akarsz engedni de vannak gyenge pillanatok amikor bizony a szíved megszakad…”
"Egy nap megkérded tőlem,hogy mi a fontosabb számomra,Te vagy az életem? Én pedig azt válaszolom, hogy az életem. Erre Te elhagysz, pedig ha tudnád... Te vagy az életem!"
"Fáj a lét, a létezés, a lefekvés, az ébredés.
Fáj a múlt és fáj a jelen, mindez azért, mert nem vagy velem."
Ha a barátod elárul, az az ő hibája. Ha a barátod mégegyszer elárul, az a Te hibád.
,A félelem fájdalmat kelt. A fájdalom szenvedést, a szenvedés kéjt, a kéj örömet, az öröm kedvet, a kedv bátorságot, a bátorság tudást, a tudás felismerést, a felismerés félelmet...’’
Bármit elérhetsz, ha elég kétségbeesetten vágysz rá.
Ehhez pedig olyan erővel kell bírnod, hogy áttörjön éned határain és egyesüljön a világot teremtő energiával.
El akarom érni hogy erős legyek! Hogy ne omoljak össze! Csak azért, mert tudom hogy valaki mellettem áll! Nem akarom! Miért vagyok ilyen gyenge? Gyenge, mert remeg a kezem, mert nem tudom elfolytani a könnyeim. Mert belefulladok. Mert szeretem, de ez azzal jár, hogy másvalakit nem szeretek. ÉS ez rossz érzés, mert ő elvileg szeret. Pocsékul érzem magam. De mégse szeretem! Nem megy! Elhúzódok tőle! Elkapom a kezem, és nem bírom a tekintetét! MIért nem érti meg! Hogy fáj! HOyg nem jó! HAgyjon már békén! NE várja hogy szeressem! NEm szeretem! Nem is fogom! HAgyjon már nyugtot nekem! Hogy végre megnyugodhassak! Hogy ne fájjon! HOgy boldog lehetsek! Hogy élvezzem az életet! Hogy ne remegjen a kezem, hogy elfelejtsem végre! HOgy hagy ébredjek fel ebbl a rémálomból!!!
Cupi!
