Rosszul vagyok. Kiborultam. Bocsánat az előző bejegyzés értelmetlenségeiért, de alig láttam a könnyeimtől. Rámtörtek az emlékek. Vagyis nem is azok. Inkább az hogy milyen leszek 10 év mulva. Ugyan így egyedül leszek? Lehet. De nem szeretném. Próbálok tenni ellene, de nem sikerül. Hideg van. MIért? Senki nem jön sétálni. Megnéztem a filmet. A Dirty Dancin-et. Az egy-kettőt. Mikor néztem, közben negyed órát sírtam. Utánna a címlista közben is sírtam. Bejöttek tesómék. Felkapcsolták a villanyt /addig sötét volt/ és beszélgettek. El kellett valahova mennem, vagy sírni vagy kibeszélnem magamból mindent, és rájönni miért síok, már vagy fél órája. Telefonált nagynéném. Edina. Hogy mehetünk -mert most költöztel- háztűznézőbe. Elmentem. Hamarabb mint anyáék. Felmentem. Már akkor is potyoktk a könnyeim. Valahogy Edi rákérdezett. Már nem emlékszem pontosan. Szóba jött. Gyertyát gyujtott, meg egy halvány lámpa világított. Meghitt volt. A relax székbe ültem, és felhúztam a lában. Teát ittunk, ő velem szembe ült az asztalhoz, és evett. Én sírtam. Beszélgettünk. Sírtam. Jó volt, hogy végre engem is meghallgat valaki. Tudom nem szabadott volna ezt tennem, de nem tudtam abbahagyni a sírást. Körülöttem, mindenki összeomlik. Szörnyű. És én se tudok erős lenni. Senki nem hallgat meg. Mindenkinek a szemetesládája vagyok, és én ezt tűrjem? (Nem rólad van szó Eszti.) Nem. Mert ha történik valami, Ágica nyel, és mosolyog. Na ez 2 hete megy. Most robbant. Senki nem jön el velem sétálni, mert hideg van. Senki nem hallgat meg, mert elfoglaltak. És akkor mit tegyek? Legyek boldog? De hogy? Ha senki sincs velem? De ott tartottam, hogy a végeredmény az lett, hogy a mai nap, csak 1 órát sírtam. Úgy összeségében. Rossz volt. Régen nem sírtam. De végre valaki meghallgatott! És nem azt mondta, hogy hülye vagyok, és ne vágjam magam alatt a fát(!) hanem vígasztalni próbált, és megértett. HOgy nincs barátnőm? Bánt mert senki nem jön velem sehova. Senkire nem támaszkodhatok. De legalább tudom, hogy van egy olyan családtagom, aki megért, és törődik velem. Ha nem lenne terhes, és nem félnem attól, hogy elesik, akkor jönne velem korizni. Ez nagyon jó érzés. Van ilyen? Van. Rossz, és jó egyaránt. Nincs egy barátnőm, ez rossz. De van egy remek családtagom, aki meghallgat, és ez a legjobb dolog a világon! Mert benne sose fogok csalódni! Nem úgy, mint az állítólagos barátnőimben...
:'(
2007.12.22. 22:57
11 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tundere.blog.hu/api/trackback/id/tr146219884
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Yui 2007.12.23. 09:15:55
"Tudom nem szabadott volna ezt tennem, de nem tudtam abbahagyni a sírást."
Ez miért lenne baj?? Én azt mondom (azért fejezem ki így magam, hogy a saját véleményem most ne általánosítsam...szal nem egoból XD), hogy az embernek igenis ki kell sírnia magát. És kell egy ember aki meghallgat. És csak hallgat. Viszont ha nem lábalsz ki a mostani állapotodból, akkor kell valaki, aki szószerint kipofoz belőle. Én szerencsés voltam, mert van egy barátom (nem, nem barátnő!!), aki megtette értem, hogy megpofoz. Furán hangzik...de nekem az kellett.
Hidd el én is voltam ilyen állapotban mint te. Csak én egy fél évvel ezelőtt.
De hidd el, hogy én is pont ugyanilyen helyzetben voltam. És örülj és nagyon becsüld meg a nagynénéd!! :))
Egyébként a barátokos résszel nem értek egyet. Vannak barátaid (most nem ránk, a blogosokra gondolok). Csak éppen most nem tekinted őket annak. Szerintem...aztán ha nem, javíts ki kérlek.
Puszillak drága és fel a fejjel. Változni fog ez előbb vagy utóbb ;)
*ölel*
Egy barna Tündér 2007.12.23. 10:26:49
Én már nem vagyok benne olyan biztos. És ez a baj. Elvesztettem a reményt, de nem szabadott volna.
"Most ilyen hangulatom van. Szívem szerint lemennék az udvarra, és sírnék egy sort. De nem tehetem erősnek kell maradnom. A környezetemben egyre inkább kezdenek az emberkék összeomlani. Nekem nem adatik meg az a kiváltság hogy elhagyhatom magam. Jöjjön pár kép. Nincs jobb dolgom. Épp Tabitával beszélek mikrofonon. Nagyon jó. Végre valaki figyel rám!"
Ezért. Ezért baj.
Yui 2007.12.23. 10:30:41
Szerintem nem szabadna ezt megvonnod magadtól. Jobban lennél tőle. Szerintem.
Másoktól meg önzőség lenne, ha nem hagynák. De szerintem erről most nincs szó, hogy ki hagyja vagy ki nem. Megtagadod magadtól.
Egy barna Tündér 2007.12.23. 15:02:45
Lehet. De nekem is a barátami támaszára van szügségem. És most nekik is a barátaik támaszára van szükségük. De nekem ők a barátaim. És én az ő barátjuk vagyok. Mit szólnál hozzá, ha eltörne a lábad és utánna még a mankód is kettétörne? Ott feküdnél egyedül a porban, és sajnálnád a mankód de az már nem tud összeforrni. Ezért a mankónak erősnak kell maradnia. Még ha csak 1 szál tartja akkor is küzdenie kell. És ha felépültél, akkor majd eltörhet, hogy ne okozzon kár vele neked. Én vagyok a mankó? VAgy a szerencsétlen töröttlábú? Nem tudom. De azt tudom, hogy mind a kettő szerepét átélem. Egyszerre. És ez a legrosszab, mert nem elég hogy eltörtem, még rám is seki egy gipszeslábú. Jól van ez így? VAn alattam szakad össze valaki? Hmmm...
Cossette 2007.12.23. 21:23:39
Ne mond, hogy egyedül vagy, vagy hogy nincsenek barátaid. Ez nekem is rosszul esik, mert én barátnődként tartom magam számon.
Sajnálom, hogy most nem mentem sétálni, de télleg nagyon hideg van! Ilyenkor jobban szeretek itthon maradni a melegben.
Egy barna Tündér 2007.12.23. 22:02:00
Nem! Tévedés! Sajnálom ha ezt értetted ki a szavaimból! Nem én nem azt mondtam hogy nincsennek barátnőim! Sőt! Csak azt mondtam, hogy most nekik is szükségük van rám, és ezért nekem erősnek kell lennem.
Az meg hogy nem jöttél, csak azért esett szarul, mert ahogy olvcastad 1 órán át sírtam, és örültem volna neki, ha van valaki aki meghallgat. És ez a valaki pl te vagy.
Megértelek. Sajnos én nem. És ki akarok szabaduln ebből a monoton világból végre valahára! És lennt lenni, és nem egyedül!
Egy barna Tündér 2007.12.24. 00:15:29
Áhh. Rájöttem. felfogtam miért írtad. A bejegyzésben, azt hogy nincs barátom, az úgy értettem, hogy jelen pillanatban, nincs aki odajöjjön hozzám, és kisírhatom a vállán magam. Tudom rosszul fogalmaztam. Bocsi. :$ -.-'
Dior 2007.12.24. 12:07:56
Örülök, hogy tudtunk tegnap beszélni egy csöppet :)
Fel a fejjel, boldog karácsonyt! :-****
Egy barna Tündér 2007.12.24. 13:11:34
Én is örülök! Sok dolgot megértettem, és jó volt beszélgetni veled.
Köszönöm! Neked is boldog karácsonyt! :) ;)
Yui 2007.12.24. 13:22:09
Ha a törött volna a lábam és a mankóm is eltörne nem ülnék egy helyben. Legalább mászni megpróbálnék... (de morbid példa XD)
De hagyjuk ezt most! :)
Nagyon Boldog Karácsonyt drágaság! :))
*ölel*
Egy barna Tündér 2007.12.24. 13:29:07
Igen Morbid pálda :) Én találtam ki :) xD
Nektek is boldog karácsonyt! *Öleli Yiut Diort Tabitát Mitsuyot És mindenki mást!*