Na, sikrersen felkeltem.Eset nem voltunk fent sokáig, ebből arra következtetek hogy nem olvasta a blogomat.
Dehát mind1.Úgy döntöttem hogy megváltozom.Nem leszek ilye kis pukkancs és megpróbálom efogni a számat.Hiába mondom el Szofikának hogy elegem van abból hogy kihívom hogy dumcsizzunk és ő erre elmegy egy fél pillanat múlva másokhoz, nem ud ezzel mit kezdeni ő ilyen és én ennek ellenére szertem és nem tudok rá haragudni.Vivy is megkértem hogy olvassa el a blogomat és erre ő azt válaszolta hogyha valami történik velem akkor úgy is elmondom MSN-en.De ott nem mondok el mindent.
Rájöttem hogy a blog arra is jó hogy az érzésetidet megfogalmazod leírod és a többiek reagálnak rá, vagy örökre megsértődnek...Na de mind1. Úgydöntöttem hogy újra elkezdek egy történetet írni.
1. fejezet
Volt egy lány. 14 éves volt. Mélyponton volt. Nem volt barátnője. A srác aki tetszett neki másik csajjal jött össze .Átlagosan és unalmasan teltek a napjai. Felkelt. Iskolába ment. Hazajött. Tv-zett. Tanult. Lefeküdt. ÉS így ment ez sokáig, amíg egy esős délután…
NA ízelítőnek ennyi elég.
